beszólok  bulvár  dödögés  düh  egészség  kép  közélet  lélek  lükeség  malackodás  mosoly  okoskodás  oktatás  öröm  sport  televízió

szomor bejegyzései


Megkövezett humánum

Írta: malacz69   2009. nov. 7. 19:50   Címkék: dráma,  hír,  szomor   Kategória: lélek    Hsz: 35 komment
Ezt a posztot a Freeblog főoldalára ajánlom!
Egy gazdag, látszólag civilizált ország szokásai is lehetnek hátborzongatóan brutálisak, émelyítően embertelenek...

Mostanában eljutott hozzám néhány hír, melyeket olvasván hideg borzongás futott át rajtam, és megnyugvással gondoltam arra, milyen jó, hogy én egy keresztény kultúrán szocializálódott ország állampolgára lehetek.

Október 26-án tulajdonképpen egy megszokott hír járta be a sajtót:
"karddal fejeztek le egy férfit Szaúd-Arábiában, akire azért rótták ki a halálos ítéletet, mert egy vita hevében lelőtte az egyik unokatestvérét"

A hírhez járt még egy kis kivégzésügyi, statisztikai tájékoztató elgondolkodtatónak:
A mostani fejezéssel 56-ra nőtt az év eleje óta kivégzettek száma az országban. Tavaly összesen 102 embert fejeztek le Szaúd-Arábiában, míg egy évvel korábban, 2007-ben 153-at.

Valamennyiüket a szigorú iszlám törvénykezés, a saríja alapján ítélték el.
Halálos ítéletet nemi erőszakért, gyilkosságért, fegyveres rablásért, istenkáromlásért és kábítószer-kereskedelemért hoznak a sivatagi királyságban, ahol a legtöbb kivégzés nyilvános.

Ugye világos? Elég egy istenkáromlás, aztán nyilvánosan választják el az ember "okoskodó" fejét a testétől. És akkor a munkában megfáradt Kalid Husszein odamegy, végignézi, és elégedetten csettintve veszi tudomásul, milyen jól működik a szaudi igazságszolgáltatás. Talán elmormol még egy "Allah akbar"-t is, aztán hazafelé veszi az útját, ahol békésen megvacsorázik családja körében, és még egy kis entyem-pentyem is belefér az aznapi "szórakozásba". Perverz, na.

Ám nehogy azt higgyük, hogy ennél lejjebb nem süllyedhet az iszlám. A mai hír valóban a döbbenetes embertelenségről és kíméletlen szívtelenségről számol be:
"a Szomália déli területeit irányító iszlamisták halálra köveztek egy 33 éves férfit házasságtörés miatt. A férfi terhes barátnőjének kivégzését a szülés után hajtják végre."

Önmagában már a megkövezés is egy állatiasan kíméletlen, léleknyomorító eljárás, amiről ezen a helyen olvasható egy igen érzékletes leírás, de ez esetben már visszataszítóan abszurdnak is nevezhető az az álhumánus hozzáállás, mely nem akar ártani a születendő magzatnak, ám képes arra, hogy a születés után nem sokkal teljes árvává tegye a kis csecsemőt... A hírből egyébként az sem derült ki, hogy a nő is házasságot tört-e, vagy neki pusztán az a bűne, hogy bele mert szeretni egy nős férfiba.

És ennek a gyermeknek egy ilyen környezetben kell felnőnie. Olyan törvényeket kell elfogadnia, amelyek "megölték" az édesapját és édesanyját, akik úgy estek szerelembe, ahogy nem lett volna szabad. Bizony, abban az országban a "halálos szerelem" nem egy eltúlzott jelzős szerkezet. Maga a véres valóság teljesedhet ki benne, amely egyszerre három embert ölhet meg...

 

 


Cseh Tamás (1943-2009)

Írta: malacz69   2009. aug. 8. 8:40   Címkék: szomor,  videó,  zene   Kategória: bulvár    Hsz: 9 komment
Ezt a posztot a Freeblog főoldalára ajánlom!
Elhunyt Cseh Tamás. Megérint, ledermeszt, s a legőszintébben megrendít a hír. Egy igazi magyar Ikon ment el most közülünk... Annak ellenére, hogy tudtuk, nagyon beteg, mégsem hittük, hogy ez bekövetkezhet. Nem, a Cseh Tamások nem halhatnak meg...
Örökérvényűen rögzített pillanatképeket egy szál gitárral és mindenkitől eltérő, jellegzetes énekstílusával. Több generáció értelmiségének képviselte hitelesen az igazság és személyesség dalosát...
Immár három éve küzdött a tüdőrákkal, de veszített, mert nem nyerhetett. Ez nem az a fajta betegség...

Nem ragaszkodott az élethez. "Hol jobb, hol rosszabb, igyekszem betartani az orvosok útmutatásait, aztán majd meglátjuk. Persze nem a mindenáron való életben maradás a cél" - nyilatkozta betegségéről idén áprilisban. Utolsó nyilatkozataiból áradt az élet apró, mások számára tán észre sem vett csodáinak tisztelete, egyszóval az életszeretet, ugyanakkor a végső elmúlás elfogadása is. Mindezt szelíd emberséggel, és környezete iránt érzett őszinte hálával közvetítette.

Voltak tőle lemezeim, s mindig elismertem szuggesztív tehetségét, bár igazából sosem fanoltam. Azt viszont nem tagadhatom, nem is akarom, a mai napig szinte rögeszmésen jár vissza a fejembe néhány szövegfoszlánya. A leggyakrabban az a két sor, miszerint

Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk
Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?

Pedig a dal nem rólam, vidéki suttyóról szól elvileg, és mégis. Ez az a dal, amelyik mindenkire hatott az én generációmban, de gyanítom, a későbbiekre és előbbiekre is.

Na jó, tovább olvasom! >>>


Michael Jackson (1958-2009)

Írta: malacz69   2009. jún. 26. 20:15   Címkék: szomor,  videó,  zene   Kategória: bulvár    Hsz: 37 komment
Ezt a posztot a Freeblog főoldalára ajánlom!
Michael Jackson meghalt, megállt a szíve.
Hogy miért, még nem tudjuk, talán nem is fontos. Zenei életműve teljes, vagy szinte teljes. Magánemberi sorsának alakulása minimum tragikus, és furcsaságokkal, extremitásokkal terhelt. Csakhogy egy példát említsek: karrierje kezdetén nem játszotta dalait az MTV, mert abban az időben még néger nem kerülhetett adásba. Akkor ezen most egy kicsit töprengjünk el...

Michael e pillanatban talán már James Brownnal paroláz odafent, és duettet énekelnek holdséta közben. Elvis egy felhőfotelban elterpeszkedve bámulja exvejét...

Na jó, tovább olvasom! >>>


Csúszda

Írta: malacz69   2008. jún. 24. 19:25   Címkék: humor,  kép,  szomor   Kategória: dödögés    Hsz: 13 komment
Ezt a posztot a Freeblog főoldalára ajánlom!

 Kiskoromban szerettem a csúszdát. Jó volt, mikor a végén kidobott magából, és egy pillanatra úgy tudtam repülni, hogy nem kellett ehhez energiát befektetnem. Átgondoltam, melyik ruhát kell felvennem ahhoz, hogy
kellő lendületbe jöjjek, és sosem számoltam a kiálló szálkákkal, bütykökkel. Ha volt homok a kiugró résznél, még abban is vetélkedtünk, hogy ki repül messzebbre. Akkoriban még nemigen voltak kanyarok, csak monoton mentünk lefelé egyirányban. Álmodni sem mertünk 20 méter magas, kacskaringós és vízzel folyvást kent óriás siklásokról. Arról meg pláne nem, hogy érkezéskor felhabosított vízbe csobbanhatunk.

Aztán 1990-ben építettek egy hatalmas, és télleg vadul kacskaringós csúszdát.
A bejáratnál kiírták: "Future csúszda". Hívogatóan jól csengett, szépen fel is szálltunk mindannyian...
Imádtuk, hogy hatalmas és egyáltalán nem látni a végét. Nagyon bíztunk a sebességében, simaságában, biztonságában és abban, hogy a végén minden képzeletet felül fog múlni az élmény, mit nekünk nyújt a szárnyalás.

A fájntos csúszásból döcögés, a biztonságból ingó-bingó tákolmány, a szárnyalásból szarnyalás lett...
Ki kéne szállni, keresni egy új, kisebb és szilárdabb építményt, és még az sem baj, ha ez lesz csak kiírva a kapujában: "Present csúszda"